Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

De mi kerül ezen a kávén x000 forintba?

Legújabb lájvunkban arról beszélgettünk tabuk nélkül, hogy mégis miért annyi egy kg / egy csésze kávé, amennyi? MIért kérünk el pénzt és szerintünk mire nem érdemes költeni?

Mitől érezzük drágának és mitől jónak a terméket? 

Igen sok aspektus merül fel egy ilyen beszélgetés során, ezért mindennre ki sem tértünk, pl csomagolás milyenségére, vagy a marketing költségekre. Főleg a minőség és ár relációját feszegettük.

Ha érdekelnek az ilyen témák, szóljatok hozzá, kövessetek minket facebookon!

Addig is VEGYÉLHAZAIT!

0 Tovább

Vízpara és Extrakció – mi fán terem a kemény víz?

Barista körökben igen gyakran emlegetett fogalom az extrakció. Nem varázsszó ez, még csak nem is szitkozódás, egyszerűen fogalmazva ez a fogalom, ami leginkább meghatározó a kávékészítés során.

Bonyolultabban (pontosabban) fogalmazva, olyan szétválasztási művelet, melynek során szilárd vagy folyadék fázisból egy vagy több komponens kioldását valósítjuk meg, szelektív oldószer (extrahálószer) alkalmazásával. Jelen esetben az extrahálószer a víz.

 

Jó tudni: ha nem jó a víz, akkor a kávénk 90-96 %-a rossz... ​​​​​​

Mit is jelent ez számunkra, akár egy otthoni kotyogós kávé készítésekor? Sokkal többet, mint elsőre gondolnánk. Először is elengedhetetlen, hogy az oldószerünk képes legyen oldani. Mikor nem képes erre a víz? Ha már eleve „tele” van ásványi anyagokkal. Nagyon leegyszerűsítve ez a kemény víz. Tele olyan dolgokkal, amikre sem a szervezetünknek nincs szüksége, pláne nem a kávénk oldásában nem tud szerepet játszani.

Ha szeretnétek hosszas beszélgetésbe elegyedni egy kávézóban, csak kérdezzétek meg a baristát, milyen vizet használnak... rajta, csak bátran!

Idehaza Magyarországon, főleg Budapesten különösen kemény a víz. Ez azt jelenti, hogy a benne lévő anyagok egyszerre nem teszik lehetővé a minőségi kávékészítést, és még a kávégépet is tönkre teszik. De akkor mit tegyünk, ha el akarjuk kerülni a vízkövesedést, és szeretnénk kihozni a kávénkból a legtöbbet?

 

Sem meginni, sem kávéba tenni, sem nézegetni nem kellemes a vízkövet

- Alapvetően alacsony ásványianyag tartalmú vizet használjunk: 200mg/l felett már biztosan nem érünk el jó eredményt.

- használjuk vízlágyítót! A műgyantás vízlágyítóktól a spéci fordított ozmózisos berendezésekig ma már csak a pénztárcánk és az ízlésünk szab határt a megoldásoknak.

Ha már nagyon profik vagyunk, állítsuk elő a saját vizünket visszasózással. Alapvetően Mg (MgSO4) és NaHCO3-ra lesz szükségünk ehhez. Nagyon leegyszerűsítve a Magnézium jót tesz az édeskés ízvilágnak, míg a HCO3 felelős a víz oldóképességéért (puffer), ami a testességet eredményezi. Mi a Blue Bird-ben filterekhez kizárólag RO-vizet használunk, nem véletlenül

Ok, de mit tehetek, ha nincs kéznél épp RO-s víz, sem egy központi vízlágyító?

forraljuk elő a vizet: A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnézium sók mennyisége határozza meg. Az ún. változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát (Ca(HCO3)2 és Mg(HCO3)2) tartalom adja. Ezt forralással kiküszöbölhetjük, mert ezek a sók vízben oldhatatlan karbonátok formájában kiválnak. 

Vásároljunk vízlágyító kancsót.

Ne feledjük: a kezelt vízzel a húsleves is finomabb és a mosógép is tovább él! A kávé pedig életre kel, ha megkapja, amit megérdemel!

 

Ugye, milyen egyszerű a fordított ozmózis? Igazából tényleg az. A lényeg, hogy a jó kávéhoz az így kapot "nullás" vizet még vissza kell sózni.

2 Tovább

ár vs. Íz, Aroma, Utóíz, … mi teszi a jó eszpresszót?

Alifás savakat szereted?

Szeretjük a jót, szeretjük a minőséget, no de miben áll a jó kávé minősége?

kávé minőség kávékóstolás
Érdemes alaposan megválogatni, mit iszunk. Szerencsére sok magyar pörkölő bizonyította már, hogy érdemes lecserélni a megszokott kávénkat egy jobbra.

Aki a kávé „ízéről” kíván értekezni, bizony mondom néktek, kemény fába vágja a fejszéjét. Mert ugye vannak, akik értenek a kávéhoz, és azonnal mondják, miért nem úgy van az. És vannak, akik nem értenek a kávéhoz, ezért azonnal mondják, hogy miért is nem úgy van az. Mi pedig azok a szakmunkások vagyunk a kávégép mögött, akik vajjal a fejükön szambáznak a nap alatt.

Ebben a kis szösszenetben nem is kísérletezünk azzal, hogy szakszöveget tárjunk elétek, inkább egy számunkra igazán fontos aspektust emelünk ki, az utóízt. Méltánytalanul kevés szó esik az utóízről az aromák és testek, ízek és szerelmek mellett. Sajnos a boros szaknyelv kissé elcsépelte ezt az igazán fontos részét az italnak a „napfényes barackvirágos lehelettel búcsúzik a korty” és hasonló bulshitekkel.

A kávé utóíz az ízekre és aromákra utal, amelyek a nyelés után a szájban maradtak. Más italokkal összehasonlítva a kávéaromák hosszú ideig fennmaradnak: egy eszpresszó utóíze akár 15 percig is kitarthat, de van, hogy még délután is ott érezzük a szájpadlásunkon a reggeli fekete aromáját (igen, akkor is, ha ettünk ittunk közben mindenfélét). De hogy potnosan mitől is függ, hogy mit és hogyan érzünk ebben a közismert italban? Hogy mindenki értse:

„Ezek a komponensek jórészt a pörköléskor meginduló reakciókban keletkeznek. A cukrokkal, aminosavakkal, egyéb szerves savakkal és fenolos vegyületekkel lejátszódó folyamatok során alakul ki a különböző kávéfajták aromája. Az illékony anyagok összetétele számos tényezőtől függ, például attól, hogy milyen éghajlaton, milyen talajban termesztik a kávét, hogyan tárolják, pörkölik a kávébabot. Az alifás karbonsavak a kávé minőségének fontos tényezői: a pH változásai a funkciós csoportokat, például a fonolos hidroxicsoportokat disszociációra késztethetik, ami módosítja a kávé aromáját.
A kávéban sokféle jellegzetes ízű savat mutattak ki. A 2-metil-valeriánsav például csokoládéízt, a piroszőlősav karamelles aromát kölcsönöz a kávénak.
A nyers kávéban a nem illékony savak, például a citromsav, a maleinsav, az oxálsav és a borkősav mennyisége a 2%-ot sem éri el. A pörkölt kávéban több mint 30 alifás savat azonosítottak. Ezek közül 15 nem illékony, 1-10 szénatomszámú sav, a többi illékony. Általában minél sötétebbre pörkölik a kávét, annál kevesebb benne a sav.” (nem bírtam ki szakszöveg nélkül)

kávé minőség kávékóstolás
A minőségi alapanyag feltétele a jó kávénak, de még csak ezután következik a pörkölés. "Szerencsére" ezer helyen lehet elrontani még...

Ok, lehet talán ez nem volt a legegyszerűbb magyarázat. A lényeg, hogy függ a kávé fajtájától, a pörköléstől – röviden attól, milyen kávét választunk. Minél olcsóbb egy kávé, valószínűleg annál több kellemetlen savval, ugyanakkor kevés cukorral rendelkezik (nem szacharózzal, azt tudunk tenni bele utólag is). Utóíze persze lehet a rossz kávénak is, sőt! Ez a kellemetlen íz kitart jó sokáig, megtapad a szájban és emlékeztet minket, hogy ilyet többet ne!

A minőségi kávé nem csak azért kerül többe, mert szép a zacskója, vagy mert érdekes infókat írnak rajta a farmról, ahonnan származik. A minőséggel együtt jár a magasabb cukortartalom, a komplex aromák, kellemes savak és – nem meglepő módon – az élvezetes lecsengés. Csupán az ár címke sajnos nem garancia minderre, ezért érdemes megismerni a pörkölőt, a mögötte álló filozófiát.

A Blue Bird-ben az évek során nagyon sok kávét megkóstoltunk és amíg szakmai szemmel az ember igyekszik függetleníteni magát a személyes ízléstől, az utóíz mindig meghatározó volt.

Ha érdekel, hogy hogyan kóstol a barista, vagy a pörkölő, jelentkezz vezetett kávékóstolásunkra, vagy tréningjeink egyikére!

kávé minőség kávékóstolás
Ami szép az feltehetően finom is! Ok, ez nem mindig igaz, de a kávénál van benne ráció.

(https://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/kave/kave2.html)

0 Tovább

Kávét a Sörbe - söröskávés titkok

Nem pusztán sör, és nem csak kávé és főleg nem üres fecsegés: kicsit kék, nagyon vörös a koffeines ugari szuperhíró: Red Ale KENYA AA TOP GIKANDA KANGOCHO kávéval megkínálva.

Hogy hangzik? Elég merész? Vagy már rég mindenki ilyet iszik, csak mi vagyunk lemaradva?

Imádjuk, hogy vannak olyan szakmájukat, munkájukat a legjobb értelemben véve játékosan felfogó szakemberek, akik mernek alkotni, kísérletezni. Így volt ez az első sörös kísérletünknél is, amikor New England IPA alapra zöldkávé és cold brew Blue Bird Columbia került az erjesztőtartályba.

kávé sör roastery
Ott a kávé! Így dolgozik a pörkölő a sörgyárban. (beleugar a kávé a sörbe...)

Az Ugarosokkal a KávéBárBazáron találkoztunk, és a cimkéikkel már akkor megvettek kilóra. A tanyasi szupehíró szériájuk nagyon ütősre sikeredett, nem mellékesen kitűnő, testes, aromás, karakteres, markáns söröket rejtenek a palackok.

Imádunk kísérletezni a Blue Bird-ben, a kávépörkölés önmagában is folyamatos kísérlet, kóstolás. A sörfőző mester is alkotó ember, Magyar Zoltánnak sem kellett sokat magyarázni, mit is szeretnénk. Innen is köszönjük az Ugarosok munkáját!

kávé sör roastery

De sok beszéd alulerjed, nézzétek meg a kis videónkat, ami amolyan „hogyan-készült”, legalábbis ami a kávé betöltését illeti. Mit is mondhatnánk, mi már nagyon várjuk, hogy összeérjenek a karamelles, csokis, kávés, fanyar málnás, kakaós ízek a tartályban.

Blue Red Sweet & Sexy!

Kövessetek minket facebookon érdekes tartalmakért, kávés infókért!

U.i.: Vivien, az Erjesztő tartály, nem Élesztő!

0 Tovább

csak a blue kapszula ad erőt és mindent lebíró akaratot!

A kávézás nem egyszerű, legalábbis a kávéházi minőség. No de mi a helyzet a kapszulával?

Kedves Kávészeretők! Sziasztok!

Annyit mondok csak: kávékapszula! 

Ugye, elég is ahhoz hogy vitát gerjesszek, indulatokat váltsak ki? Főleg úgy, ha hozzáteszem: a kapszula olykor jó megoldás. 

Pedig valóban hiszünk benne, hogy olykor (!) a kávézás megoldására a kapszula a lehető legpraktikusabb megoldás. Mert:

  1. egyszerű
  2. gyors
  3. viszonylag kevés hulladékot termel (!)
  4. finom (!)

A fentiek nyilván kissé magyarázatra szorulnak, lássuk, mik az előnyök?

A kapszulás gépek 1 perc alatt üzemkészek, 5 perc alatt pedig üzemmeleg (nem ugyan az). A kapszulák - a Blue Bird Kávékapszulák - 100%-ban újrahasznosítható anyagokból készülnek, így csak rajtunk áll, mi történik velük használat után. Fontos: csak tiszta (igen, ki kell mosni a zaccot belőle) kapszulát dobjunk a szelektív gyűjtőbe, különben többet ártunk, mint használunk!

Finom. Nos, igen, ezt a kijelentést magam sem gondoltam, hogy leírom egyszer, de az az igazság, hogy amennyire elleneztem ezt a fajta kávékészítést, most már sok esetben pártolom. Persze ehhez kellett, hogy találjunk egy jófej kapszulázó céget ,akikkel közösen kísérletezve folyamatosan finomítjuk a kapszuláinkat. 

Jelenleg ott tartunk, hogy a Blue Bird Roastery kínálatában 5 fajta ízesített és 2 fajta SO kapszulát kínálunk, valamint koffeinmentes változatot is. Érdemes kóstolgatni, mert még minket is megleptek az ízek, amiket a Frey & Lau aromáinak köszönhetően tudunk hozzáadni az alapvetően sötétebb pörkölésű Brasil Santoshoz. 

- Ok, de érdemes ízesített kávét venni vagy maradjunk a szirupnál? 

Ízek egy képen: csoki, whisky, mandula, vanília, meggy...
​​

Ezt a kérdést magunknak is feltettük többször is az alatt az egy kerek év alatt, amikor csak tesztelgettünk, ismerkedtünk a kapszulás kávékészítéssel. A választ sejthetitek, hisz az arománál maradtunk... de miért? Azt tapasztaltuk, hogy a szirup elnyomja a kávé jellegzetes ízét, míg az aromatizált kávék esetében (ha jól csináljuk) megmaradnak az apalízjegyek. Nem ugyan az a kettő, egyszerűen másképp cseng le, másképp érződnek az ízei, aromái. Plusz ugye ebben nincs cukor. 

Szóval minket, engem meggyőzött a kapszulás story, persze figyelembe véve azt, hogy ki mikor miért szeretne kávézni? 

Alább megnézhetitek suta kis lájvunkat, ahol végigkóstolgatjuk a kapszulákat:

Sziasztok!

0 Tovább
«
12

roastery

blogavatar

Üdv a Blue Bird Roastery oldalán! Ezen a blogon a pörkölőnk működésével kapcsolatos érdekes, hasznos, izgalmas belső infókat, a kávézással kapcsolatos írásokat, tippeket olvashattok. Itta lehetőség, hogy betekintsetek egy kávépörkölő titkos életébe!

Utolsó kommentek